GONDOLD ÁT;
….az Úr megadja neked, hogy mindent meg is érts.” ( II. Timóteus, 2, 7. )
Döbbenetes! Egyre kisebbedik előttem a ráció, a mindent megmagyarázni akarás
értéke, és válik egyre fényesebbé a Szentlélek mindent felülmúló, hatalmas
ereje. Neves lelki írók könyveiben lehet
olvasni, hogy egyetlen kegyelmi pillanatban akkora meglátások, mindent felülmúló
értelmezési képességek birtokába
jutottak, amelyekről azt megelőzően fogalmuk sem volt, sehol nem tanulták. De a
hívő, Biblia olvasó ember is
megkaphatja, hogy egyszercsak kinyílik előtte az Ige, s kimondhatatlan látás
részese lesz, és érzi, hogy most valóban
az Isten szólt hozzá.
Eszem ágában sincs az értelem, a tudás létfontosságú szerepe
ellen szólni a hittudományokban és a Biblia egzegézisében, annál is inkább,
mivel 2000 év alatt / de már az
ószövetségben is léteztek az írástudók,/
a teológia rendszerezett tudomány lett,
valamint; az értelmi képességeink is felülről kapott karizmák. A skolasztika definiciója szerint az ember: „Animal rationale.” De tudni kell, hogy a bibliai értelmezés
szerint, a bölcsesség természetfeletti adomány.
Isten létrendjébe csakis
„bemosakodva” ( Gy. Bandi bácsi
kifejezése, ) lehet egy-egy kegyelmi érintés által betekintést nyernünk.
Velem többször előfordult már, hogy a Szentírás olvasása
közben valamit nem értettem, meg kellett állnom, s töprengenem. Aztán elkezdtem
olvasni a lap alján lévő magyarázatokat, amelyek tényszerű, megalapozott
eligazításokkal, földrajzi, a korabeli társadalomrajzzal, az akkori szavak
helyes értelmezésével, stb.-vel szolgálnak. De hát a Biblia
oldalainak széljegyzetei szűk korlátok
közé vannak szorítva, ezért olykor levettem valamelyik polcról a vélhetően többet
nyújtó teológiai szakkönyveket, de ezek átnézése után is maradt bennem a betöltetlenség
érzése… Igen; nagyon okos, európai hírű
teológus szakemberek írták, legtöbbjük külföldi, neves egyetemeken végeztek, és
többeknek posztgraduális képesítésük is
van. De mégis, mégis: mindezek csak
emberi meglátások, sok tanulmány, sok rész-eredmény összecsiszolt, nehéz
munkájának gyümölcse. Megvallom; éhes maradtam…
Valahogy nem vált életté bennem. (Nehéz mindezeket szavakkal
kifejezni, csak a H-moll, befejezetlen szimfónia dallamai társulnak hozzá…)
…és akkor, és akkor, és akkor; megtörténik a
Timóteusnak írt páli ígéret csodája; szétnyílik a kárpit, és áramlik a
felülről jövő FÉNY. Valóban; az Úr megadja, hogy mindent meg is értsünk. Csend, megnyugszik, és betöltekezik a szív,
és az értelem. Csak úgy,
- magától…
„EZ A „MAGÁTÓL,” EZ A KEGYELEM.”
(Reményik Sándor.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése