Vajon, nem könnyebb-e
az élete annak az embernek, aki csakis az öt érzékszervével megragadható
dolgokkal foglalkozik, azzal, amit praktikumnak, realitásnak, s főleg: anyagilag
kifizetődőnek tart a közmegegyezés? Bizonyára könnyebb. Engem mégis, MÉGIS hajt
valami belülről, hogy a címben megadott kérdéssel foglalkozzam, kutassam ezt a
spirituális régiót. Az egzakt tudományok elsajátításához tökéletesen elegendő a
megfelelően barázdált szürkeállomány, és a kitartó szorgalom. Ha valaki 5-6
évig rendszeresen jár a közgazdasági, a különböző műszaki , vagy orvosi
fakultások valamelyikére, és sikeresen abszolvál, akkor belőle az annak
megfelelő szak reprezentánsa lesz a társadalomban. MEGTANULTA, MEGÉRTETTE, ÉS A TERMÉSZETES LOGIKA ALAPJÁN MAGÁBA INTEGRÁLTA A SZAKTERÜLETÉNEK TUDÁS-ANYAGÁT. De vannak olyan jelenségek, amelyek körül csak
tapogatódzik a kutatás, - mintegy -
körüldadogjuk azt a témát, de
egyértelmű, verifikált magyarázat a mai napig nincs rá. Mi a titka annak, hogy egy ember csodálatos verseket ír, olyanokat, melyeket évszázadok múlva is tanítani fognak, mert e versekben
több van, mint a verstani szabályokat betartó rím faragóéban. Valami olyan, ami a
sorok között/fölött létezik. Rengetegen festenek képeket, készítenek szobrokat, mert van hozzá kézügyességük. De mi
a titka annak, hogy születtek olyan festők, szobrászok, (itt lehetetlen neveket felsorolni, mert ez túlfeszítené egy
blog terjedelmi kereteit, mert kihagyni bárkit
is a listából tiszteletlenség lenne,)
akiknek a műveihez évszázadok, sőt; évezredek óta zarándokolnak hatalmas tömegek, olykor sok száz km-t is
megtéve? - Sokan gondolkodnak a lét titkai és értelme felől, de pl. Szokratész,
Platon és Arisztotelész, avagy Nikolaus Cusanus nevei ma, és a történelem
végéig állócsillagokként ragyognak a filozófiai tudomány egén. Rengeteg zenemű született
és születik, de Bach, Vivaldi, Händel, Mozart, Beethoven, Liszt, stb. remekei,
katartikus élményt, belső gazdagodást, adnak, amelyért ma is zsúfolásig megtelnek a koncert termek. Sok színész betanult, sok
dramaturg által rendezett színdarabot.
Becsülettel előadták... De ha egy Páger
Antal, Sinkovits Imre, Bulla Elma, Sulyok Mária, stb. felment a színpadra,
akkor ott izzott a levegő, a nézők mindenről
elfeledkezve átadták magukat az élménynek. Híres fizikusok, kémikusok,
agykutatók beszámolóiból tudjuk, hogy sokszor évekig dolgoztak, kísérleteztek egy
adott témában eredmény nélkül, s aztán eljött egy PILLANAT, a homlokukra csaptak, és
megszületett a világraszóló felfedezés. No, ez az intuíció! A fent leírtakban
- vázlatosan említett - jelenségek pedig a karizma=ajándék, adomány kategóriájába
tartoznak. S mindezek kedves barátaim, a Pneumából forrásoznak!!! Igen, vannak dolgok, értékek, csodák, amelyeket nem lehet megtanulni, sem szorgalommal elsajátítani, ezeket vagy
megkapja valaki, vagy nem. Itt a titkok titka van elrejtve, mert a Szellem
(Pneuma) tartománya nem mérhető be semmilyen vizsgálati módszerrel, elektron
mikroszkóppal, lézerrel, semmiféle immanens eszközzel. Itt a természetes pszichológia
határain is túl járunk, bizony. Ezért - e tűnődésem végén, - nagyon
mélyen meghajtom a fejem e titok előtt, az intuíciókat, karizmákat ingyen adó
Pneuma, és az Őt ajándékozó végtelen Fölség előtt.
A tér/idő, és a mindenek
felett álló Isten előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése