Csatószegi Viktor

                                             KIVÁLASZTÁS…

                  (Rendhagyó, erősen szubjektív gondolataim, szűrd meg!)

   

„Sok  hasonló példabeszédben hirdette nekik  az Igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül  volt  tanítványaival, MINDENT  megmagyarázott nekik.”    (Márk 4,  33-34.)

 

Akár  tetszik, akár nem,  Isten  egyeseket  személyenként,  név  szerint  választ ki arra, hogy  létének, üdvrendjének,  Lelkének  belső titkaiba bevezesse,  és  azzal  a látással ajándékozza meg őket már itt, amivel a többieket csak az örök életben fogja.  Ez a  „látás”  tarthat egy  felmérhetetlen pillanatig, pl. a szemlélődés közben,  amikor a Szentírás  egy-egy mondata  hihetetlen széles spektrumban  kinyílik, vagy  egy  adoráció közben,  a tabernákulum előtt.  De tarthat hosszasabban is, amikor egy hitigazság felett  elmélkedünk, keresve benne a  lényegi üzenetet.  Pontosan  határozza meg ezt a kérdést  Pál apostol  a második  korintusi levélben, amikor azt  írja, hogy  „A hitben élünk, a szemlélet még nem osztályrészünk.”  Nos; ezt a szabályt erősítik meg azok a kivételek,  amikor a hiten felül, egyesek a látás, a „szemlélet” karizmájában részesülnek.

Itt arról van szó, hogy azt a felfoghatatlan titkot próbálja Jézus  közelebb  hozni a sokasághoz, hogy  tkp. mi  is az  a  „mennyek országa.”  A sokaság pedig csakis a példázatokból sejt meg valamit, mégpedig   igen keveset.  Így  van ez 2000 év óta…  Ne kerteljünk barátaim! : A  „sokaság” szó alatt nem  okvetlenül  a civil szférát kell értenünk, nem csak azokat, akik nem tanultak teológiát, s benne  biblikumot, hanem jócskán oda tartoznak a „hivatalosak” is…  Bizony! Óriási titok ez,  szent  titok ez. Csak meg kell hallgatni  egy-egy prédikációt; az egyik  "szentbeszéd,"  a másik  IGEHIRDETÉS.  ((Külön, elmélyült   írás kellene annak elemzésére, hogy  mire ad objektív  képességet/felhatalmazást  az ordináció, és mi az, ami nem okvetlenül  jár  vele együtt…)) 

Elmondta  tehát  példabeszédét  arról a mustármagról, amely a legkisebb minden magnál, és mégis akkora fává terebélyesedik, hogy  még az  „ég madarai is az árnyékában laknak.”  Igen; a 12 kiválasztott halász volt az a mustármag, ill. a velük  közölt  jézusi  „besugárzás” =kegyelem.  Jöhetett utána  a  zsidó Főtanács, Pilátus,  az  összes  római  császár Konstantinig bezárólag,  a népvándorlás vihara, a  francia forradalom, II. József,  Hitler és  Sztálin,  /és  az  általuk megszállt  nemzetek  általuk delegált árulói,/  no, meg a non plus ultra; a liberalizmus, képtelenek  voltak, és képtelenek lesznek  azt a magot, meg azt a legkisebb  mustármagot megakadályozni, hogy hatalmas fává növekedjenek:  Egyházzá, =Krisztus  misztikus testévé. De még a sátán által megszervezett, és annak a misztikus testnek belsejébe beférkőzött  Júdások  sem tudták/tudják megsemmisíteni  Isten művét, ezt a szent gyülekezetet. De csakis azért, mert  Krisztus akarta  a létét, s Ő áll ennek a hajónak a kormányánál.

Elmondta  a  „sokaságnak”  ezt a két példabeszédet,  azután elbocsátotta őket, és  „egyedül  volt tanítványaival.” 

 EKKOR  TÖRTÉNT  A  FELFOGHATATLAN,  A  KIVÁLASZTOTTAKNAK  ADOTT  CSODA;  RÉSZESEIVÉ VÁLTAK  ANNAK,  HOGY  A  HITBŐL  ÉLÉS  KORLÁTAI  KINYÍLTAK  SZÁMUKRA, ÉS RÉSZESÜLTEK A  LÁTÁS  TERMÉSZETFELETTI  ÉLMÉNYÉBEN.  Erről  persze Márk nem ír semmit, mert erről nem is lehet emberi  nyelven  írni…  Így aztán a bibliai kommentárok  sem írhatnak semmit.  Nem, de tudd meg barátom, hogy  az Úrral  való közösség  /szimbiózis/  sokkal, de sokkal  többet  tartalmaz, mint a „sokaság”  számára leírható publikációk, vagy elmondható előadások…  Ebben a percben  bevillant most nekem  az, amit olvashatunk Páltól, és  ami igazolja fenti  állításomat;

^„Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt    – testben-e, nem tudom, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja,    – elragadtatott a harmadik égig.”

No, ez  az!!!  Ennél nincs több. Mi más ez, mint  anticipatiója az örök életnek, a színről-színre látásnak?  Ebben a kronoszi létben mindez nem  a sokaságé, hanem a keveseké. Nem a kezdettől tisztáké, hanem a Lélek által megtisztítottaké, a Bárány vére által. A keveseké, s nem az evilágban véglegesen berendezkedni akaróké…  Miért?  Mert egyedül kizárólag a mindenség Ura jelentheti ki: „Mert  így akarom!”

A  fenti  Ige azt üzeni nekem  Jézus,    - és most rajtam keresztül neked, aki nem véletlenül kattintottál erre az oldalra, -     hogy könyörögjük  ki  alázattal, hittel;

LEHESSÜNK  MI  IS  AZON KEVESEK  KÖZÖTT, AKIKKEL  KÜLÖN  VONULVA,  „EGYÜTT  VOLT.”  HITBEN  ÉLÜNK,  DE HITÜNKET  ERŐSÍTI, KITELJESÍTI  A  LÁTÁS.  

 

DE: ezt,  nem a világ  kaotikumában,  piacterein, s a  pénz-hatalom  katyvaszában  lehet  megkapni...