Csatószegi Viktor
RANDOM. I.
Immár két napja vajúdik bennem egy megírandó anyag a beharangozott duális oktatásról. Ma, kora este aztán döntöttem; most nekilátok, de előbb meghallgatom Boros Misit, az csak néhány perc, s ezzel feltöltekezve öntöm betűkbe a gondolataimat. Ez a videó a Virtuózok műsorának egy remek részlete, s a Haydn mű előtti bevezetőt egy Bősze Ádám nevű ember tartotta, kedves szellemességgel. Meghallgattam Misit, (ismét majd’ a levitáció állapotába kerültem,) aztán hirtelen, a csuda tudja miféle motivációból, beütöttem a keresőmbe Bősze Ádám nevét. Az arca már ismerős volt számomra a kféle komolyzenei alkalmakból, hát tudni akartam, kicsoda ő? Vesztemre; ismét elmaradt az eltervezett írás...
Nem tudtam abbahagyni weblapjának tanulmányozását, ősi, belém kódolt szellemi kalandvágyam elsodort. Még a szokásos, kora esti (mármint az én időrendem szerinti kora esti...) kávézásomról is megfeledkeztem, pedig én nem olyan keserű ízűen készítem, mint - állítólag, - az ő zenei antikváriumában készíttetik.
Jól sejtettem; sok a közös vonás bennünk, őt sem lehet skatulyába zárni. Keresi, kutatja a megismerhetetlent,=ezt a világot. Rengeteget csavargott benne, sok mindent kipróbált, és érti, meghallja az ősi, családi fészek, a révfülöpi (Istenem, .....Révfülöp..... tükröződések a vizen, - és a szívben.....) ház falainak suttogását. Nem semmi.
Eltölt 8 évet a Ferences rendben, elvégzi a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszakát, aztán lesz utca-zenész, (de sok komoly tehetséget hallgattam már az utcákon! Sosem felejtem el azt a tündéri, átszellemült arccal Bachot játszó lányt, aki a Belvárosban, a Piarista rendház kapuja melletti helyet választotta művészetének bemutatására, s néhány obulus begyűjtésére, tán kotta vásárlás céljából,) lesz a média kféle területein mindenféle.... Vibráló, eredeti szellemiség, minden érdekli, de: sehol nincs otthon. Nem is lesz... Az a fránya character indelebilis nyugtalanná tudja tenni a szívet, hiszen az abban való részesedés előtt, filozófiát, teológiát vésnek az ember agyába/lelkébe, s ez ad egy olyan látást, amelyet holisztikusnak nevezünk. S úgy van az kedves barátaim, hogy ebbe a világba nagyrészt, csak a rész-látású, a perc emberek tudnak remekül beágyazódni. Bizony.
Szellemi élvezettel olvastam/figyeltem minden blogjában, naplójában azokat a különös asszociációkat, amelyeket nemes egyszerűséggel RANDOMNAK találok. Úgy látszik, ez a filoszoknak, és a teológusoknak a karizmája, s egyben: keresztje is...
Érdekes "találkozásom" volt ma Bősze Ádámmal, mindig is érdekelt az ember, az olyan ember, aki személyiség, aki egyedi. Egy valamit kerestem soraiban, pontosabban: sorai között, de nem találtam. A központi magot. A szegletkövet. Amihez minden hozzárendeződik. Amit a belső csendben, élesre hegyezett antennával lehet "behozni", s nem horizontális, hanem vertikális hullámhosszon fogható. Pedig-pedig az adás folyamatos, és ingyenes. Verbum.
Tán ezért lett csak 8 év???????
Soha nem késő!!!!!!!
Immár két napja vajúdik bennem egy megírandó anyag a beharangozott duális oktatásról. Ma, kora este aztán döntöttem; most nekilátok, de előbb meghallgatom Boros Misit, az csak néhány perc, s ezzel feltöltekezve öntöm betűkbe a gondolataimat. Ez a videó a Virtuózok műsorának egy remek részlete, s a Haydn mű előtti bevezetőt egy Bősze Ádám nevű ember tartotta, kedves szellemességgel. Meghallgattam Misit, (ismét majd’ a levitáció állapotába kerültem,) aztán hirtelen, a csuda tudja miféle motivációból, beütöttem a keresőmbe Bősze Ádám nevét. Az arca már ismerős volt számomra a kféle komolyzenei alkalmakból, hát tudni akartam, kicsoda ő? Vesztemre; ismét elmaradt az eltervezett írás...
Nem tudtam abbahagyni weblapjának tanulmányozását, ősi, belém kódolt szellemi kalandvágyam elsodort. Még a szokásos, kora esti (mármint az én időrendem szerinti kora esti...) kávézásomról is megfeledkeztem, pedig én nem olyan keserű ízűen készítem, mint - állítólag, - az ő zenei antikváriumában készíttetik.
Jól sejtettem; sok a közös vonás bennünk, őt sem lehet skatulyába zárni. Keresi, kutatja a megismerhetetlent,=ezt a világot. Rengeteget csavargott benne, sok mindent kipróbált, és érti, meghallja az ősi, családi fészek, a révfülöpi (Istenem, .....Révfülöp..... tükröződések a vizen, - és a szívben.....) ház falainak suttogását. Nem semmi.
Eltölt 8 évet a Ferences rendben, elvégzi a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszakát, aztán lesz utca-zenész, (de sok komoly tehetséget hallgattam már az utcákon! Sosem felejtem el azt a tündéri, átszellemült arccal Bachot játszó lányt, aki a Belvárosban, a Piarista rendház kapuja melletti helyet választotta művészetének bemutatására, s néhány obulus begyűjtésére, tán kotta vásárlás céljából,) lesz a média kféle területein mindenféle.... Vibráló, eredeti szellemiség, minden érdekli, de: sehol nincs otthon. Nem is lesz... Az a fránya character indelebilis nyugtalanná tudja tenni a szívet, hiszen az abban való részesedés előtt, filozófiát, teológiát vésnek az ember agyába/lelkébe, s ez ad egy olyan látást, amelyet holisztikusnak nevezünk. S úgy van az kedves barátaim, hogy ebbe a világba nagyrészt, csak a rész-látású, a perc emberek tudnak remekül beágyazódni. Bizony.
Szellemi élvezettel olvastam/figyeltem minden blogjában, naplójában azokat a különös asszociációkat, amelyeket nemes egyszerűséggel RANDOMNAK találok. Úgy látszik, ez a filoszoknak, és a teológusoknak a karizmája, s egyben: keresztje is...
Érdekes "találkozásom" volt ma Bősze Ádámmal, mindig is érdekelt az ember, az olyan ember, aki személyiség, aki egyedi. Egy valamit kerestem soraiban, pontosabban: sorai között, de nem találtam. A központi magot. A szegletkövet. Amihez minden hozzárendeződik. Amit a belső csendben, élesre hegyezett antennával lehet "behozni", s nem horizontális, hanem vertikális hullámhosszon fogható. Pedig-pedig az adás folyamatos, és ingyenes. Verbum.
Tán ezért lett csak 8 év???????
Soha nem késő!!!!!!!
Ádám!!!!! Hol vagy???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése