2019. június 17., hétfő


Csatószegi Viktor
 

 

                                           KÉTFÉLE  LOGIKA…

Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. 10Ezért a Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.”  ( 2 Kor. 12, 9-10.)

 

A  fenti szakasz ma került elém, a Zsolozsma Reggeli  dicséretének  „RÖVID  OLVASMÁNYÁBAN.”  Tudjuk; az apostol kis növésű, vékonyka, testileg  gyenge felépítésű volt,  Isten mégis ezt a gyenge embert választotta ki hatalmas feladatokra, arra, hogy szinte az egész, akkor ismert világra elvigye az Örömhírt a pogányoknak. Az  Apostolok Cselekedeteiben  olvashatjuk, mennyi mindenen kellett keresztül mennie, micsoda fizikai, és lelki préseknek volt kitéve, azt, hogy hányszor törtek az életére. Mindehhez nem lett volna ereje e fent jellemzett Pálnak, ő  attól  a Valakitől kapta, aki előzőleg azt ígérte neki;  „Elég neked az én kegyelmem!” Nos, azért tudta leírni azt a képtelenséget, hogy dicsekszik az erőtlenségeivel, mert  MEGTAPASZTALTA  életében  Jézus Krisztus hatalmas erejét!  Ez  a logika egyik oldala.

De ebben a világban azt látjuk, hogy az erő:  a sportban, a nehéz munkában megedzett testben él, és ezek az edzett emberek  rendkívül magabiztosak, magukat minden helyzetet uralni képeseknek tudják. Aztán, a gazdag,  jómódú  embernek nincs senkire szüksége, sem Istenre, sem a másik emberre, ő képes a saját vagyonából, pénzéből mindent megoldani, és olyan összeköttetéseket szerezni, amelyek révén az  összes célját elérheti. (Neki annyi az  „összes,” mint a virtuális hagyma 3. rétegén élőknek a nagyon kevés…)

Tovább olvasva, még élesebbé válik a kontraszt a világ,  és  az Isten kiválasztottainak logikája között.    „Örömöm telik az erőtlenségben,  bántalmazásokban,  nyomorúságokban,” ?  Ezekben van öröm?  Mazohista  ez  a Pál?  Ismét a kétféle logika… Nézz csak körül barátom, minek is örülnek az emberek?  A jól felépített testi erőnek, egészségnek, magas jövedelemnek,  elismeréseknek,  az előre neki köszönőknek, és főhelyeknek minden asztalnál, minden  dísz-előadáson, rendezvényeken. Örülnek  az élvezeteknek, amelyekhez az előbb felsoroltak által jutnak hozzá. Ne érts félre, dehogyis akarok én a normál, polgári élet tisztes körülményei ellen szólni, eszem ágában sincs a sportolás  szükségességét  kétségbe vonni, hiszen testünk a Szentlélek temploma, és a templomot gondozni kell…  Csakhogy: mindezeket  vajon abszolút célnak tekintjük-e, vagy csupán, eszköznek? Itt, és ebben van a választóvonal a kétféle logika között!

S abban is különbség van, hogy ha az Úr elkezdi kimunkálni bennünk az Ő arcképét, ha kezébe veszi a szobrász követ faragó, fájdalmas szerszámait, akkor, bizony sok minden elveszni látszik, amik  természetességgel  tartoztak a mindennapi életünkhöz. Lehet, hogy mi  is  Patmosz  szigetére  leszünk száműzve, de lehetne Robinson szigetének is nevezni.  Jöhetnek betegségek, hatalmas gondok, súlyos megpróbáltatások, kiszolgáltatottságok,  megalázó  szituációk, mégpedig sorozatban.  Ilyenkor mutat be  Isten   - önmagunknak…  De egyben: megtisztít, mintegy  „tűz által.”  Megvilágítja ennek a  világnak  ELMÚLÓ  értékeit. Igen; vannak értékei!!!   DE;  EL-MÚL-NAK!  Pál apostol pedig olyan látást kapott, akkora  kegyelmi  fényt, hogy  „mindent kárnak, és szemétnek”  tekintett Jézusáért.  Szinte  elégett  Krisztus  szeretetében, az Ő  országának  hirdetésében.

A  hit  kegyelmében  részesülő  ember számára tehát az erőtlenségek, nyomorúságok, szorongattatások, soha nem  válhatnak  lelki összeomlássá, végső  kétségbeeséssé.  Nem, mert biztos abban, amiben  Szt. Pál, majd  Tóth Árpád, amikor megírta csodálatos versét; az  „Isten oltókése.”  címűt. 

Kétféle  logika,  a redőny két oldala…

Mondd  velem  együtt ezt a belőlem felfakadt imát, amely hegyi forrásként fakadt fel, amikor elolvastam a reggeli dicséret  illogikus logikáját…

Áldalak  téged  Jézusom  MINDENÉRT!   Mindenért, már előre,  mert  tudom,  hogy öröktől fogva, még anyám méhe előtt ismertél, és  szeretsz,  körülveszel minden oldalról, és felettem tartod a kezed.  Az értem is  átszegezett  kezeidet. Köszönöm, hogy folyamatosan  lehántod rólam az e világ logikáját, és  beöltöztetsz  az új ember  tiszta  ruhájába. Ámen.

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése