Csatószegi Viktor

 

 

                                          HA  AKAROD…

                                       (Csakis  akkor!!!)

 

¹Amikor lejött a hegyről, nagy népsokaság követte. ²Egyszer csak odament hozzá egy leprás, leborult előtte és kérte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!” ³Jézus kinyújtotta kezét, megérintette, s így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” Erre az nyomban megtisztult leprájától.  ( Mt. 8, 1-3.)

 

 

Csendesedj el barátom, nézz magadba, és adj választ, csakis önmagadnak; átadtad-e MINDEN egzisztenciális döntésedet, a teljes énedet Jézusnak? Beleértve ebbe a megtérésed hitelességét, a hited megalapozottságát,  ( Pál ap. „TUDOM, kinek hittem.” )  a bűneidtől való megtisztulásod ügyét. Az ó-kor legrettenetesebb betegsége a lepra volt, akit ez megfertőzött, annak elrothadtak testének egyes részei, és leváltak, végül teljesen felemésztődött. Ragályos vész volt ez, éppen ezért a társadalom kirekesztette őket a pusztaságba, tilos volt számukra lakott településeket megközelíteni, és egy csengőt kellett a nyakukba akasztva hordaniuk, hogy messziről figyelmeztessék a veszélyre a többi  embert. Még ma is vannak a világ egyes részein lepra telepek, teljes elzártságban. Sok  lelki  író a bűnt ehhez a szörnyűséghez hasonlítja, s nem alaptalanul. Amint a lepra, úgy a bűn sem orvosolható!!!  HALÁLOS  MÉTELY, FORRÁSA A GONOSZ, ÉS  A MIATTA  EREDENDŐEN  MEGSEBZETT  EMBERI  TERMÉSZET. Tudd; fertőzöttek vagyunk, és behálózottak! Amint a vízben fuldokló sem tudja saját magát kihúzni a partra, úgy mi sem tudunk a  „lepránktól” megszabadulni saját erőből, bármilyen erősek, sportosak, okosak, és jómódúak vagyunk is. Lázadás történt a végtelen hatalom, és a  végtelen szeretet ellen, először a szellemi létrendben, majd az ő végleges elítélésük, és a bennük lévő gyűlölet okozta lepra „sikeresen” megfertőzte az első embereket is. Az ítélet őket sem kerülhette el, mert az ens abszolútumot nem lehet büntetlenül semmibe venni, parancsait megszegni. De Isten tudta, hogy     - ellentétben a sátánnal, -   az ember  ravasz, és aljas megtévesztés áldozata lett, ezért irgalmat ígért  (proto-Evangélium,) és  gyakorolt  Jézus Krisztus által. Viszont, a bűn általi sérültségünk megmaradt, s ezt a terhet minden teremtmény hordozza.  Leprás. Menthetetlen önmagában, képtelen segíteni magán, s képtelen rajta segíteni egy másik teremtmény…  Nem a pap bocsátja meg a bűnöket, ő is megváltásra, bűnvallásra szoruló ember. Egyszer ezt mondta nekem a gyónásom befejezése után:  „Én csakis azért tudok szentségi feloldozást adni, mert a bűnök bocsánatáért, helyettes áldozatként meghalt a kereszten Valaki, és  Aki halála előtt erre felhatalmazást adott.”

 Igen; a leprás ott, és akkor gyógyult meg, amikor  ezt a gyógyulást Jézus AKARTA. Nála  nélkül maradt volna haláláig leprás, aki kínokban pusztult volna el. De neki is kellett valamit tennie!!!   1./ Felmérni a borzalmas, menthetetlen helyzetét, a biztos pusztulásét.  2./ Miután hallott már erről a Jézusról, HITTE, hogy Ő a Messiás, és van hatalma mindenek felett.   3./ Ezt a hitet  tett követte; odament az Úrhoz.  4./ S mert tudta, hogy Ő az Úr, LEBORULT  előtte.   5./ Miután semmivé alázta magát, kifejezte szavak nélkül is a saját elégtelenségét, és a Mesterre való teljes rászorultságát:  „HA AKAROD.”   No, ezt követően indult meg Jézus szíve, és ezt követően nyilvánította ki végtelen hatalmát/irgalmát: „AKAROM.”

 

A fentiek tkp. = recept, örökre szóló dramaturgia, nem véletlen tehát, hogy belekerült a  sugalmazott  kinyilatkoztatásba, a Szentírásba, a protokanonikus  (elsődlegesen kánoni) könyvek  közé.

Ha Isten téged is hív,  akkor  ráébreszt Szentlelkével arra, hogy leprás vagy, elveszett vagy, minden üres dekórum, jelmez, és púder ellenére. Ráébreszt, hogy semmi, és senki nem elég, nem tud betölteni, és ettől az ürességtől nem tudsz saját erődből, de egy másik teremtmény erejéből sem megszabadulni. ARCHIMÉDESZI  PONT; ÉLETEDBEN  LEGALÁBB EGYSZER HALLOTTÁL MÁR JÉZUSRÓL. Ez biztos!!!  Most rajtad múlik, hogy odamenj hozzá, előtte felmérd a reális helyzetedet; leprás vagy! Tartsd ezt halálos veszélynek, és tudj emiatt  „sírni,”  feljajdulni, és vágyódni a szabadulásod után. Majd törd meg a gőgödet, a hamis fényben sütkérező énedet, és tudj leborulni…  ( Akár a szobád egy csendes sarkában, akár betérve egy templomba, amikor éppen nincs ott semmilyen alkalom, leülve a leghátsó padba. S nézed Őt, Ő pedig néz, és LÁT  téged…)

Ekkor fog  feltörni belőled a leges-legmélyebbről a felkiáltás;  HA  AKAROD…  Nem késik soká a válasz akkor, ha ugyanolyan lánggal/hittel történik mindez benned is, mint a Máté által  elénk adott jelenet leprásában.

Hallani fogod a bűnbánatodat követő gyógyulásod után,    - miután egész lényed egyetlen kegyelmi pillanat alatt éppen úgy megújult, ragyogóvá, tisztává lett, sőt; még tisztábbá, szebbé, mint a szíriai Naámánnak, -    ugyanazt, ami a következő,  4. versben olvasható:

„MENJ,  MUTASD  MEG  MAGAD A PAPNAK!”

 

Imádkozom  most érted, hogy ha ide kattintottál, érintsen meg ez az üzenet, mert egyenesen neked lett címezve! Ha megérintett, és végig járod ezt az utat, olyan boldogságot fogsz megélni, amilyent ez a világ, és annak minden komponense sem képes megadni.  Mert ez  „A”  kegyelem…