2019. július 9., kedd


Csatószegi Viktor
                                                CSAK  ALSZIK…  (Márk 5, 39.)   

 

Köszönöm Uram, hogy a Te Igéd kimeríthetetlen mélység, és magasság, ha 500 évig élnék, akkor sem tudnám felfogni, átlátni csodáit. Nem tudnám megmondani, hányszor olvastam, kutattam végig, de azt igen, hogy mindannyiszor valami mást, valami többet adsz nekem. Így volt ez ma is, amikor Márk evangéliumát fürkésztem, és az 5. fejezetben azt olvasom, hogy „nagy tömeg kísérte, ott tolongtak körülötte.”    Ebben a tumultuózus jelenetben Márk felvillant egy nagyon beteg, vérfolyásos asszonyt, aki hosszú évek óta mindent megpróbált, hogy visszanyerje egészségét. Vagyont költött orvosokra, azt olvasom, hogy „mindenét   rájuk költötte, de semmi javulás nem mutatkozott, inkább romlott az állapota.”  Itt álljunk meg egy pillanatra, mint ahogy én is megálltam az olvasásban. Vajon nem rólunk szól  ez a megoldás keresés? Nem így menedzseljük az életünket egy-egy vészhelyzetben, nagy bajaink esetén?  A baj forrása bennünk van, és mi kívül valókkal akarjuk orvosolni. A világ bevett eszközeivel. Aztán még jobban romlik az állapotunk. Belekeseredünk, elfogy minden erőnk, már-már elveszettnek érezzük magunkat, egész életünket. Céltalanság, úttalanság,  -REMÉNYTELENSÉG. Bevillan itt nekem a Betesda  /Betszaida/ parti hasonló jelenet, ama 38 éve ott sínylődő ember abszolút reménytelen helyzete, hiszen ő mondta; „nincs emberem.”  Emberre  várt, AMI NEM MEGOLDÁS, DRÁGA BARÁTOM!  De Valaki  észrevette ezt a nyomorultat…  Olvasd el feltétlenül Reményik Sándor : „A Betszaida partján” c. versét!  Észrevette, mert   „másnap reggel Jézus arra jött.”  Két, gödörbe zuhant élet, de ennek a két életnek egyetlen megoldás adatott…  Annak az asszonynak  12    - TI-ZEN-KÉT !!!  -    éve folyt successzíven  a vére…  és folyt volna még legalább 12 évig,  DE;  „Hallott Jézusról.”  Ez már a kegyelem első, halk jele. Volt valaki, aki régebben már találkozott  Jézussal, tán őt is meggyógyította, vagy csak neki is beszéltek róla, és most tovább adta ennek a beteg asszonynak.  Tudod-e, hogy életed legnagyobb szolgálatát teszed, ha beszélsz a szomszédodnak, kollégádnak, barátodnak, egy útitársadnak a vonaton/buszon, az EGYETLEN MEGOLDÁSRÓL, CÉLRÓL: Jézusról?  Az elvetett mag kikel, és új élet születhet szavaid nyomán!  Apostol lehetsz. A király postása… Nos, ez a beteg asszony, miután hallott a Mesterről, befurakodott ebbe a hatalmas tömegbe, és áttörve magát azon, egyszer csak ott látta Őt maga előtt.  De nem állt  Jézus elé a kérésével, mert  1./ miután „hallott” róla, a jó hírrel együtt megkapta a HIT  kegyelmét is, ui. a „hit hallásból van…” Ezzel a legnagyobb kinccsel a szívében állt tehát közvetlenül Jézus mögött. S tudod barátom, ennek a drágagyöngynek a birtokában már olyan evidens, olyan magától értetődő, hogy nem kell előadni az Úrnak szavakkal a nyomorúságunkat,  nincs bevezetés, nyögdécselés,  a bajnak részletes ecsetelése,   2./  „ELÉG, HA CSAK MEGÉRINTEM A RUHÁJÁT.”  Bizony; nagyobb volt tán a hite az egész ottani tömegnél…  Elég nékem a Te kegyelmed…  Ez a kegyelem pedig a világ legnagyobb ereje. „Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki  belőle.”  /Egy heti lelkigyakorlat anyaga…/   Rengeteg ember tolongott, tán Őt is meg-meg lökték, s mégis megkérdi; „Ki  érintette meg a ruhámat?”   No, én itt álltam meg ismét, és alig tértem magamhoz.  Nem fejtem ki, te elemezd ezt a szituációt tovább.  Az asszony meggyógyult,  - …..és újjá született.  Egy áldott pillanat alatt, mert Istennek nincs szüksége időre.  Mint ahogy a szíriai Naámán is  egy pillanat alatt tisztult meg a leprájától ott, a Jordán vizében.  Leborult.   ….és elhangzott az én életem számára a legnagyobb szó;  „HITED MEGGYÓGYÍTOTT.”  Ez a kijelentés igazolja feltevésemet; a Jézusról vett híradással együtt megkapta a hit csodáját is.  Gondolom, hogy akik ott álltak e jelenet közelében, azok sem úgy mentek haza, mint amilyenek előtte voltak…

De mégsem ez a történet a csúcs, de erről is kellett írnom, mert ez a praemissza , ez a tűz volt a bevezetője annak a  csodának, ami ezt követte, és ami azzal kezdődött, hogy a zsinagóga elöljárójához igen lesújtó hírrel érkeztek annak házából; „Meghalt a lányod.”   Passz. Kész. Látta a beteg asszony gyógyulását, örömét,   ----és most elborult az ég, összeomlott  minden, nincs tovább remény.

No, itt, a köv. részben fog elhangzani  ennek az írásnak a címe;
  
                                        CSAK ALSZIK…    


 Nagyon átérzem annak a zsinagógai elöljárónak a rettenetes, szívbemarkoló gyötrelmét! Tán az egyetlen gyermekét veszítette el.  Azonban nem sok ideig tartott ez a pokoli érzés, mert mellette állt Jézus…  (Mellette; Ő általa, és Ővele, és Őbenne minden rettenet kis ideig tarthat.)   „Ne félj, csak higgy!”  Igen,  de egy akkori zsidó főember nehezen tudta elfogadni Jézust messiásnak, különösen nem, a feltámadásról szóló tanítását. Gondoljunk csak vissza arra az éjszakai beszélgetésre,  Nikodémussal.  Ne félj.  Ez a felszólítás többször is elhangzik az Úr szájából,  mert Ő tudta, hogy a mély hit nem fér össze a rettegéssel, a félelemmel. Ezért kapcsolta egybe ezt; ne félj,  - csak higgy!

 Most nézzünk egy percre önmagunkra, komolyan, őszintén.  Talán már régóta ott élünk a virtuális hagyma 3. rétegén, és bizony; oly sokszor,  s oly sok mindentől félünk.  Félünk a saját földre húzó nyomorúságainktól,  attól, hogy a gonosz tőrbe csalhat, és elszakíthat Istentől.  Félünk, mert látjuk, hogy annyi kegyelem, annyi istenélmény után sem tudjuk Őt TELJES SZÍVBŐL, TELJES ERŐVEL SZERETNI,  és elégtelenek vagyunk a további kegyelmeire.  Félünk az ártani tudó emberektől,  a ránk törő esetleges súlyos betegségektől, és félünk az egzisztenciális katasztrófáktól.  Mi mást jelez ez, mint a hitünk gyengeségét?  Tán Isten nem áll mindezek felett? Nem abszolút hatalom?  Nem Ő parancsolt a viharos szél kergette vad hullámoknak ott, a Genezáreti  tavon ?  Nem sokkal nagyobb Ő, mint a körülményeink?   Nem csupán annak a zsinagógai vezetőnek szólt ám az a bíztatás, hanem neked, drága barátom, és annak, aki épp most írja ezeket a sorokat;
 
                                          CSAK  HIGGY!
                                       

Higgy,  mert  „DEUS EST CARITAS.”  Higgy, mert  nem neked kell kiizzadnod ezt a csodát, ingyen kegyelem ez, személyesen neked címezve! Higgy, mert minden, de minden Istenről szól, a világ, és az üdvösség történelmében.  Higgy, mert  megszólít  téged az Úr a Szentírás sugalmazott mondatain át, és erőt, feltöltődést kapsz az Eucharistia SZENTSÉGÉN keresztül.  Az egész teremtett világ, az összes tudomány, és az összes művészetek róla énekelnek.  Higgy, mert bizonyosan megtapasztaltad, hogy milyen üressé válik ez a világ, és benne minden, Jézus nélkül. Ez a kozmikus magány…  A józsefattillai…


Jézus bement a házba, abba a szobába, ahol a halott, 12 éves kislány feküdt viaszsárga arccal. Ókori szokás szerint, sirató asszonyok, és a rokonok jajgattak, zokogtak.    Muszorgszkij: Éj a kopár hegyen…  No, és ekkor, ebben a pillanatban tör ki a nevetésbe torkolló botrány.  Megháborodott ez az  ember  aki ide belépett, és akkora ostobaságot mondott, hogy nekünk a zokogásból azonnal  gúnyos nevetésbe kell átváltanunk…   Jézus semmit sem törődött ezzel, mint ahogy ma sem törődik a kiégett lelkű cinikusokkal, szkeptikusokkal, a nyílt utcán vallást gyalázókkal, szeretetének jelét halál-tablettákkal ábrázoló senkikkel. Számára minden Őt tagadó filozófia, ideológia, pénz, és katonai hatalom=egy pici porszem.  Erről szól a történelem, és a napi politika, csak ehhez LÁTÓ SZEM KELL. Mi  is volt a gúnyos nevetésük  kiváltó oka?  Ez, a jézusi,  ténymegállapító, néhány szó:
 

              „A KISLÁNY NEM HALT MEG, CSAK ALSZIK.”


                                             ŐRÜLET !!!



Mégpedig kétszeres őrület.  1./  Hinni abban, amit nem  tudunk megragadni  az  öt érzékszervünkkel.   2./  Hinni, hogy  Jézus Úr a halál felett is, abban, hogy ha Ő akarja; a halál is csak –álom…   Nonsens…  S ebben a nonsensben vergődik ez a világ… 

                                           Rövid  csend.


Barátom, van egy másik halál is, és ez az igazán rettenetes.  Arról szólok most, ami nem csak a testet, hanem az egész valónkat öli meg.  A forrása kettős:  a./ az ontológiailag LÉTEZŐ sátán, és az ő „sikeres” működéséből következően  b./ halálos sebet kapott emberi természetünk.  Bizony.  Isten szava világos fény, örökké érvényes. Ezt lehet semmibe venni, lehet  hagyni elkábítani magunkat  a gonosz kísértése által, és a jánosi értelemben vett hármas kívánság által.  Lehet. Ezt tette a Lukács ev.ban megírt tékozló fiú is, és majdhogy belepusztult a moslékos vályú mellett.  DE: e lelki halál felett is ott áll az élet Ura, úgy, mint abban a szobában, a testi halál felett.  Egy rossz álommá szelídülhet  a bűn okozta halál is, mert Ő annyira szeret minket, hogy  „bűnné lett”  értünk.  S ezt a kegyelmet úgy aktiválhatjuk a magunk számára, ha meghalljuk, és befogadjuk azt, amit Jézus mondott annak a zsinagógiai elöljárónak;  „Ne félj, csak HIGGY!”   Hidd, hogy személy szerint érted, és helyetted vállaltam fel a halált azon a péntek délutánon.  Mélyen, és őszintén bánd meg minden bűnödet, nyomorúságodat,  ezeket valld meg kertelés nélkül, tételesen, és HIDD, HOGY FELOLDOZLAK  TÉGED,  ÉS  HÁTAM  MÖGÉ  DOBOM  MINDEN, AZ  ÖSSZES EDDIGI  BŰNÖDET !!!  Ebben a pillanatban ez a lelki halál is álommá, egy nagyon rossz emlékű  álommá változik. Újjá születsz, új teremtmény leszel.  S ha már Isten nem vádol téged, akkor senki sem vádolhat…  (Házasságtörő asszony… Bizony, elkotródtak az őt megkövezni akarók!

„Megfogta a kislány kezét, és így szólt:  ’Talita kum!’   ami annyit jelent,  ’Kislány, parancsolom, kelj fel!’  A kislány felkelt, és elkezdett járkálni.”  Az álomnak vége, s a gyermek járkált az ÉLETBEN.  A nevetésből az lett, hogy:  „A nagy csodálkozástól azt se tudták, hová legyenek.”  Nem hinném, hogy volt boldogabb ember Izraelben, abban az órában, mint a zsinagóga  elöljárója…

Ma annak az Euangelionnak=jó hírnek szeretnék a postása lenni számodra, hogy  nincs okod a végső elkeseredésre, depresszióra, mert bármilyen helyzetben is vagy, ha úgy is érzed, hogy annyira mélyre kerültél, oly messze vagy a hittől, Istentől,  ha őszintén könyörögsz a HIT kegyelméért, akkor az a Jézus, aki a te ajtód előtt is ott áll, és halkan kopog,  belép,   MEGFOGJA  A  KEZEDET, ÉS  TE AZONNAL  JÁRNI  FOGSZ.
 

                         EGY ÖRÖK ÉLETEN ÁT.  


 


 


 


      

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése